Emlékezz az õsidõkre, gondolj az elmúlt nemzedékek éveire! Kérdezd atyádat, elbeszéli, véneidet, majd elmondják. (5Móz 32,7)

Pál írja Timóteusnak: Eszembe jutott ugyanis a benned élõ képmutatás nélküli hit, amely elõször nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok gyõzõdve arról, hogy benned is megvan. (2Tim 1,5)

Olvasmányok: Lk 21,25-33 és Jak 5,7-8

Lekció:Róm 15,4-13 Ézs 63,15-16(17-19a)19b; 64,1-3

Igehirdetési ige:Lk 21,25-36

December 7.
[...] öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bûnös kívánságok ébredjenek benne. (Róm 13,14)

Lehet, hogy nem rosszabb ma a világ, mint régen volt, ám úgy látjuk, a ma embere "felemelt fejjel" vétkezik, kihívó módon dicsekszik törvényszegésével. Sok tett, amelyet azelõtt elrejtettek mások szeme elõl, betölti az újságokat és a képernyõt, meghódítja a fantáziánkat. Azelõtt csak a ruházkodás divatjának voltak diktátorai, ma a féktelen és tabuk nélküli életmódnak is. Nem tudjuk eléggé félteni gyermekeinket, unokáinkat, de magunkat sem, hiszen a bûnnek "igézete van", vonzása, sõt sodrása. Pedig a fék nélküli jármû utasai könnyen halálukat lelik a kanyargós hegyi út mellett, a szakadék mélyén.
Természetes, hogy aggódunk és rimánkodunk ifjainkért a mennyek Uránál. Ám nekünk is az Úr Jézus Krisztust kell "magunkra öltenünk". Azzal kezdõdik mindez, hogy Jézusunk elfogad követõi sorában. Olyannak fogad el, amilyenek vagyunk. Majd le akarja vetetni velünk a régi "gúnyát", a bepiszkított régi ruhánkat. Ami vétket magunk is szégyelltünk és titkoltunk, de az ige napvilága leleplezett, azt õszinte megbánással és bûnvallással vethetjük le. Urunk pedig megígérte, hogy a bûnbánónak naponta minden vétket bõséggel megbocsát.
Ezek után kezdõdik a "felöltözés". Jézus arra biztat: "...tanuljátok meg tõlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívû [...]." (Mt 11,29) Az apostol pedig arra szólít fel: azt törekedjetek megvalósítani magatokban, ami Krisztus Jézusban is megvolt (Fil 2,5). Nem könnyû, de nem lehetetlen a jézusi élet felöltözése. Ez az élet a Krisztus-követõk "egyenruhája". Egyedül ez, a Mesterünket követõ élet lehet a féktelenség alternatívája, amely a szakadék helyett a csúcsra visz.

Uram!
Csodálom Fiad áldozatos életét.

Szeretnék lenni, mint õ: alázatos, szelíd.
Követni híven, mint õ, Atyám, parancsaid. (EÉ 427,4)

Tudom, hogy erre az életre nélküled nem vállalkozhatom. Mutasd meg hát, mit kell levetnem régi életembõl! Teremts újjá, segíts napról napra felvennem a harcot régi énemmel szemben! Hadd könyörögjek az utánunk jövõ nemzedékért is. Saját családom tagjaiért s minden kortársukért. Mentsd meg õket a bukásoktól, a féktelen életmódtól! Szeretnénk téged követni s erre õket is biztatni. Segíts minket is, õket is hozzád érkezni, célba jutni. Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.